Szalay-Bobrovniczky szerint nemzeti érdek, hogy tulajdona van a cseh harcirepülő-gyárban

Ha tartana bármilyen politikai következménytől, vagy ha legalább a látszatra adna, Orbán Viktor aligha kéri fel honvédelmi miniszternek Szalay-Bobrovniczky Kristófot. A miniszterelnök szerint a háborúk évtizede jön, a szomszédunkban dúl is egy háború, ezért a hadsereg fejlesztése „a legsürgetőbb feladat”. Ebben a példátlanul feszült helyzetben nem a 40 éves katonai múlttal rendelkező, 8 éven át vezérkari főnök Benkő Tibor folytatja, hanem Habony Árpád kampányguru második embere. Ez akkor is szédítő különbség, ha a miniszterjelölt tartalékos tiszt a Nemzeti Honvéd Díszegységnél.

Ha csak minimális kontrollt tudna gyakorolni a parlament a kormány munkája felett, akkor a szerdai rendészeti bizottsági meghallgatás csatatérré változott volna, hiszen olyan káder kinevezését kellett megvitatniuk, akivel kapcsolatban az összeférhetetlenség emlegetése sápatag pótcselekvésnek tűnik. Szalay-Bobrovniczky ugyanis nem csak a kormány kegyéből - és a kormányszóvivő férjeként - lett milliárdos kaszinótulajdonos és a tévés reklámpiac ura. Ennél is sokkal meredekebb, hogy a leendő honvédelmi miniszter állami segítséggel vett meg egy cseh harcirepülő-gyárat és egy repteret, miközben 50 százalékos tulajdonosa annak a Transmashholding Hungary nevű cégnek, aminek azonos nevű orosz tulajdonosa egy állami tulajdonú vagon- és mozdonygyár, és az orosz hadiiparban is vastagon érdekelt.

Egy NATO-tag honvédelmi minisztere az orosz hadiiparral üzletel – erre a NATO-t ellenségének tekintő Putyin háborúja alatt nyilván sokak fejében megszólal a vészcsengő. De ezek szerint Orbán Viktort nem csak a magyar, hanem a nyugati közvélemény és intézményrendszer sem korlátozza.

Katonacsaládból származom, mindkét nagyapám ludovikás tiszt volt, kezdte a bizottság előtt Szalay-Bobrovniczky, és katonai múltját a mohácsi csatáig vezette vissza.

Orbán Viktor szavait visszhangozva emlékeztetett rá, hogy háború van, és olyan évtized elé nézünk, ahol a biztonsági kihívások állandó részei lesznek az életünknek. A NATO védelmi szövetség, ez maradjon is így, de csak akkor tud minket megvédeni, ha mi erre képesek vagyunk - mondta. A cél természetesen a haderőfejlesztési program folytatása, a NATO előírása szerint a nemzeti össztermék 2 százalékos ráfordítását kell elérnünk, szerinte ennek a közelében vagyunk. További cél a harcoló állomány növelése, a női és férfi katonák megfelelő egyéni felszerelésének biztosításával, és olyan életpályamodell, amely a katonai karrier végén a társadalomba való visszatérést is segíti. Újragondolt és vonzó ajánlatot kell tenni azoknak, aki hajlandók és képesek a haza fegyveres védelmére. A béke pártján állunk, nem akarunk a háború részesei lenni - mondta.

Az ukrán-orosz háborúban „tudjuk, kik az agresszorok, és kik a megtámadottak, és hol van az erkölcsi fölény. A feladat a béke garantálása”

- szögezte le Szalay-Bobrovniczky, aki szerint a svéd és a finn jelentkezés a NATO-ba növeli Magyarország biztonságát. És bár az ukrán-orosz háború leköti a figyelmet, a miniszterjelölt nem feledkezett meg az egyéb biztonsági kihívásokról sem: illegális migráció, terrorfenyegetés, cyberhadviselés.

A tárca most civil kontroll alá került, ami teljesen bevett dolog demokráciákban - tette hozzá végül, amit később a jobbikos bizottsági tag úgy fogalmazott meg, hogy „egyenruhások mentek, öltönyösök jöttek”.

Harangozó Tamás (MSZP) először arra utalt, hogy a miniszterjelöltnek a kaszinókoncesszió 400 milliárdos bevételt biztosít 2056-ig, majd rátért az orosz és cseh bizniszeire. Üzleti érdekeltségeit megtartja? Nem tartja ezeket nemzetbiztonsági kockázatnak? - kérdezte Harangozó. A jobbikos Lukács László György a kérdést úgy tette fel, hogy a hadiipari beszerzések során „önben a megrendelőt vagy a beszállítót tisztelhetjük?” Illetve: „van más olyan gazdasági érdekeltsége, ami a hadiiparhoz kapcsolódik és összeférhetetlen?”

Szalay-Bobrovniczky válaszában bejelentette, hogy a haderőfejlesztési beszerzéseket „barátja”, Maróth Gáspár ezután már nem kormánybiztosként, hanem a tárcán belüli pozícióban menedzseli. Kósa Lajos bizottsági elnökkel nagy egyetértésben ecsetelte a V4-ek közti haderőfejlesztési együttműködés perspektíváit, amelyből ezek szerint személyesen is hasznot húzhat a miniszterjelölt, akinek cége már eddig is adott el Magyarországnak repülőket.

Nem adott egyértelmű választ arra, hogy fel akar-e adni bármit is üzleti érdekeltségeiből, de nagyon úgy tűnt, hogy nem.

Itt ugyanis konkrétan rákérdeztek, és igen egyszerűen közölhette volna, ha legalább névleg kiszállna legalább a honvédelemhez kapcsolódó vállalatokból. Ehelyett azt hangsúlyozta, hogy nyilvánvalóan minden összeférhetetlenségi szabálynak meg fog felelni. „Az elmúlt években befektetőként is a nemzeti érdek vezérelt” - mondta az orosz partnerére és cseh repülőgyárban szerzett tulajdonára utalva, amit Szalay-Bobrovniczky „magyar nemzeti tulajdonként” emlegetett.

Kinevezését 6-2 arányban támogatta a bizottság.