Berki Krisztián és a focibiznisz maffiaszerűen sötét oldala

Berki Krisztián 2005-ben, 25 évesen fejezte be a profi sportot és két évvel később, 2007-ben már a Ferencváros Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója lehetett, annak ellenére, hogy szakmunkásképzőben szerzett villanyszerelői végzettsége volt, miközben nem volt semmiféle menedzseri vagy cégvezetői gyakorlata. A kor magyar futballközegét és a Ferencváros akkori állapotát ismerve ebben nem volt semmi megdöbbentő.

Bűnözők stadionjába érkezett

Egy évvel azelőtt, hogy a fiatal kapusnak számító, 24 éves Berki 2004. nyarán játékosként a Fradihoz igazolt, az Üllői úti stadionban a magyar foci történtének talán legsötétebb eseményei zajlottak. A 2002/2003-as bajnokság utolsó fordulójára úgy fordultak rá a csapatok, hogy a Ferencváros és az MTK egyforma pontszámmal, a többieket messze megelőzve álltak az élen. A Fradi otthon játszott a Debrecennel, az MTK idegenben az Újpesttel. A kiírás értelmében a Fradi az MTK eredményétől függetlenül bajnok, ha győz. De csak 0-0-át játszottak az Üllői úton, miközben ősi ellenségük, az Újpest otthon 1-0-ra kikapott az MTK-tól, így utóbbi lett a bajnok.

A hangulatot nem csillapította, hogy a vadnyugati körülmények között működő magyar futball specialitásaként a bajnoki címért harcoló mindkét klub Várszegi Gábor üzletember tulajdonában volt. A Fradi szurkolóinak nem kis része a lefújás pillanatában úgy érezte, hogy átlát a bajnoki címüket ellopó zsidó ármánykodáson és antiszemita rigmusokat üvöltözve berontott a pályára. (Nem ők voltak a legélesebb kések a fiókban, így nem gondoltak bele, hogy ha Várszegi csalt volna az elképzelt pénzéhsége miatt, akkor természetesen a Fradit hozta volna ki bajnoknak és a gazdaságilag értelmezhetetlen MTK-t utasította volna, hogy kapjanak ki.)

A Ferencváros stadionjában - és klubházában - ekkoriban a szervezett bűnözéssel szoros kapcsolatokat ápoló, nehézsúlyú gengszterek által irányított szurkolói csoportok voltak az urak. Az ő vezetésükkel a pályára tóduló huligánok tömegverekedést robbantottak ki, megverték a Fradi toronymagasan legjobb góllövőjét, Tököli Attilát, aki csak a legendás Albert Flórián irodájába bemenekülve tudta megúszni a még rosszabbat, a debreceni edző Szentes Lázárt pedig kórházba kellett szállítani, miután leütötték és vesén rúgták. A megvadult csürhe megostromolta a klubházat, betörte az öltözők ablakait, majd az utcára vonulva felgyújtotta a népligeti troliállomást.

Az események hatására Várszegi azonnal eladta a klubot, aminek a rendszerváltás óta ő volt az első, nyugati értelemben is tulajdonosként viselkedő tulajdonosa és az első, aki valódi, piaci tranzakciókkal megkeresett pénzt fektetett a Fradiba.

Amikor Berki egy évvel később, 2004 nyarán játékosként a Fradihoz igazolt, a klub új tulajdonosa éppen a magyar labdarúgás legnagyobb szédelgőinek egyike a kamu, sőt egészségre káros "rákgyógyszere" révén az ország egyik legismertebb emberének számító Kovács "Celladam" Ádám feltaláló volt. A Várszegi elüldözése után bajba került Fradi elnöke, a legendás Furulyás János ugyanis Kovácsban találta meg az új megmentőt. És Kovács úgy vásárolhatta meg a csapatot, hogy egy fillért sem fizetett, csak fantasztikus dolgokat ígért. Jellemző, hogy bár Kovács később sem fizetett ki soha egyetlen fillért sem, az első, 300 milliós részletet sem, 2009-ig mégis kapcsolatban állt a klubbal.

A Fradit konkrétan arra az ígéretre adták oda ingyen neki, hogy nemsokára Kínában kezdi gyártatni a Celladamot, amiből évi egymilliárd dollár nyeresége lesz, amit százezer darab, egyenként 10-15 kilowattos, Wartburg-motorral működő magyarországi biomasszaerőműbe forgat vissza, majd ezek profitjából finanszírozza a csapatát. Kovács később olyanokat nyilatkozott, hogy a bioerőművekben termelt komposztba kevert Celladammal lehetne erősíteni a magyar lakosság immunrendszerét.

A Rieb-kapcsolat

Miután 25 évesen, 11 NB1-es meccsel a háta mögött Berki Krisztián 2005-ben visszavonult a profi sporttól és már csak levezetésként védett kisebb csapatokban, előbb dolgozott pincérként Tatabányán, majd egy fradista szponzor nyúlt a hóna alá.

Rieb György kakukktojásként már a Kádár-kori kommunizmus vége felé privát üzletembernek számított. Volt autóalkatrész-kereskedése, szovjet személyautókat importált, majd a rendszerváltás után olasz motorbiciklikre ült át: ő hozta be Magyarországra a Piaggio gyár robogóit, majd 2000-tól az Apriliát.

A jómódú cégtulajdonos gyerekkorában a Fradiban úszott, kötődött a klubhoz, ezért a kilencvenes évek közepétől szponzorként szerepet vállalt az FTC vízilabda szakosztályánál. Az ő ajánlásukkal került be 2006-ban a Ferencváros elnökségébe.
Rieb fedezte fel Berki üzleti képességeit: a 26 évesen vidéki pincérként tengődő, nyelveken nem beszélő, bármiféle ilyen irányú tapasztalatot nélkülöző, szakmunkásképzőt végzett exkapust kinevezte az Apriliákat forgalmazó cége egyik kereskedelmi vezetőjének. Egy fradista szurkolói blognak így mesélt erről 2009-ben:

"Krisztián már nem védett a Fradiban, hanem itt Dunakeszin. A motorok iránti rajongása közismert, azt is tudta, mi mivel foglalkozunk. Több alkalommal elbeszélgettünk és én egy nagyon ambiciózus fiatalembert ismertem meg benne. Amikor a cégemnél szükségem volt egy emberre, aki a hazai kereskedelmet felügyeli, elemzi, eszembe jutottak ezek a beszélgetések és felhívtam. Örömmel jött, elvállalta a munkát. Én pedig nem csalódtam benne. Nem volt olyan feladat, amitől meghátrált volna, szó szerint éjt nappallá téve dolgozott. Aztán ha végzett, megjegyzem, korábban mint vártam volna, azonnal jött és kérte az újabb feladatot. Az új ismereteket úgy szívta magába, mint egy szivacs a vizet."

Rieb a Fradi elnökségében ült 2006 őszén, amikor az egyesület akkori elnöke, Dámosy Zsolt, az egyik ülésükön megemlítette, hogy klubigazgatót keres. Saját elbeszélése szerint Rieb ekkor ajánlotta be Berkit, akit Dámosy fel is vett. A Rieb-Berki duó szoros viszonyát, illetve a magyar futballközeg bizarrságát tökéletesen illusztrálja, hogy a Ferencváros klubigazgatójaként dolgozó védence fizetését Rieb állta, nem pedig az őt elvileg alkalmazó sportegyesület.

A későbbiekben fontos lesz, hogy - mint erről szintén maga Rieb mesélt - a Fradi elnökségi tagjaként a Várszegi távozása utáni, a Celladam nem fizetése miatt feszült időszakban ő ajánlotta először új tulajdonosnak angol ismerősét, bizonyos Kevin McCabe-et, akit akkor azonban még elutasítottak.

Berki a Ferencváros gazdasági értelemben legsötétebb éveiben lett vezérigazgató. A csapatot a kinevezése előtt pár hónappal a reménytelen adósságállománya és gazdasági szabálytalanságai miatt kizárták az NB1-ből, ahová 3 éven át képtelen volt visszajutni.

Berki a korabeli visszaemlékezések szerint igyekezett felnőni az új feladatához: beiratkozott a TF sportmenedzseri szakára és elkezdett angolul tanulni. A szurkolóknál ezzel együtt sem vágódott be, volt, hogy "Berki, takarodj!" feliratú transzparenst feszítettek ki a lelátón.

Patrónusát, Riebet sportvezetői karrierjének addigi csúcsaként 2007-ben megválasztották a Ferencváros elnökének. Ő újra bedobta McCabe nevét, aki 2008-ban 3,1 milliárd forintért meg is vette a focicsapatot. McCabe megtartotta Berkit, aki még két évig töltötte be a pozíciót, miközben a 2009-es idény végén visszajutottak az NB1-be. Berki 2010. június 4-én sajtótájékoztatón mutatta be a csapat új edzőjét, a Kaposvárról felcsábított tornatanár Prukner Lászlót, majd bejelentette, hogy távozik. Egy hónappal később távozott mentora, Rieb György is az elnöki székből.

2010 nyarától kezdve annak ellenére több fociklubnál felmerült Berki neve lehetséges vezetőként, hogy uralkodása alatt nagyon nőtt a Fradi adósságállománya: Diósgyőrben, a Vasasnál és Székesfehérváron is. De az igazi bomba 2011. februárjában robbant, amikor Berki visszatért a Fradihoz, nem is akárhogyan. Kevin McCabe tulajdonos közleményben jelentette be, hogy Berki 2010. nyarán 500 ezer forint tőkével megalapított, BK Management Group Kft. nevű cége veszi át a Ferencváros irányítását. Ekkor még hangsúlyozottan irányításról és nem tulajdonlásról volt szó.

Két nappal McCabe közleménye után - és egy nappal azután, hogy Kubatov Gábort jelölték a Ferencváros anyaegyesületének elnöki posztjára - Berki tájékoztatót hívott össze az Üllői útra, ahol bejelentette, hogy a cége megveszi a Fradi részvényeit - miközben az ingatlanok McCabe kezében maradnak. Berki azt is világossá tette, hogy csak átmenetileg lesz ő a tulaj:

"A jelenlegi egy átmeneti állapot, az a célunk, hogy egy tőkeerős magyar befektetőt találjunk. Számomra érzelmi kérdés a Fradi, nekem anyagilag ez az egész ügylet nem éri meg."

Berki elmagyarázta, hogy ők árulják - külön-külön - a futballcég részvényeit és az Üllői úti ingatlanokat, illetve megpendítette, hogy a legjobb az lenne, ha az anyaegyesület vásárolná meg a tőle régóta független fociklubot, illetve az azt működtető Zrt-t. Később ez meg is történt, így lett a focicsapat az anyaegyesületé és vette át a hatalmat Kubatov Gábor fideszes pártigazgató. És talán innen eredeztethető az a kapcsolat, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy Berki 2019-ben a Fidesz érdekeit képviselő kamujelöltként induljon el a budapesti főpolgármester-választáson.

Berki átmeneti tulajdonosként hatékony volt: 2011. március 30-án már be is jelentették, hogy a sportegyesület 1 euróért megveszi a futball Zrt részvényeit.

Azt senki sem értette, hogy Berkinek honnan volt pénze a Fradi akárcsak időleges megvásárlásához, illetve bármilyen rövid távú működtetéséhez. A csapat ugyanis akkori hírek szerint havi durván 100 millió forintból működött. A régi-új vezérigazgatónak annyira nem volt jó híre, hogy a visszatérése napján egy magánszemély feljelentette amiatt, hogy első vezetői időszakában állítólag 25 millió forintot vett ki a házipénztárból 8 részletben. Az akkori sajtóinformációk szerint az ügyben már a Zrt is feljelentést fontolgatott.

Berki, aki később már hevesen cáfolt és azt mondta, 25 forintot sem vett fel, ekkor még meglepően óvatosan reagált:

"Amíg a feljelentés nem érkezik meg, nem tudok mit mondani, a szakemberek ezután elvégzik majd a munkájukat, és kiderül, jogos volt-e a feljelentés, vagy sem".

A Blikk később leközölte a Berkiéhez hasonló aláírással ellátott, a pénzfelvételt igazoló dokumentumokat, Orosz Pál, az FTC vezérigazgatója pedig lenyilatkozta, hogy

"A helyzet egyértelmű, közel 25 milliót vett ki a pénztárból és nem számolt el vele."

A többször lezárt és újraindított nyomozás mégsem jutott máig eredményre.

Belejött a bizniszbe

Berkinek annyira megtetszett a focibiznisz, hogy 2012. áprilisában újra pályára lépett. Ekkor meg tudott győzni egy magyar fociba befektetni kívánó angol üzletembert, hogy az ő segítségével vásárolja meg a váci fociklubot.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ki szerződtetne le egy ilyen múltú és hírű cégvezetőt. A válasz: aki nem tudja elolvasni a róla szóló újságcikkeket. Berki itt ismét megcsillogtatta a már Rieb által is dicsért munkabírását: mindössze négy hónapot töltött a székében, de akkora lenyúlás megszervezője tudott lenni az előző klubtulajdonos, Héger Józseffel együtt, ami még a magyar foci legsötétebb éveiben is unikumszámba ment. Ebben az ügyben egyébként jogerősen el is ítélték, kimondva, hogy 42,5 millió forinttal tartozik John Marshallnak, a csapat akkor érkező, új, hipernaiv angol tulajdonosának, akit az egri futballklub vezetői is alaposan átvertek.

Maga a séma lényegében ugyanaz volt, amivel annak idején Roderick Duchatelet-t, az Újpestet megvásárló, naiv belga üzletembert húzták le az akkori újpesti eladók, akik aztán más ügyeik miatt börtönbe is kerültek: a csalók a valódiak mellé sokszoros fizetésekről szóló kamuszerződéseket írtak a stábtagoknak, majd a tartozásokat rendezni kívánó balfácán külföldivel az emelt összeget pengettették ki.

Az egész ügyet jól összefoglalta a Vác egyik játékosa, aki 5 perccel azelőtt, hogy a csapat bejelentette, hogy nem áll ki a Vidi elleni kupameccsére, ezt nyilatkozta:

"Héger senkivel nem kötött profi szerződést. Itt mindenkinek amatőr szerződése van, így az NBII-ben nem fizetésért, hanem költségtérítésért játszunk. Emlékszem, amikor idejöttem Berki Krisztián a csillagokat is oda ígérte. Mondta, csak az MLSZ kijátszása miatt kell amatőr szerződés, de lesz pénz. Héger József viszont tavaly áprilisban kijelentette, egyetlen fillért sem tesz a váci fociba. Legalább ezt be is tartja. Az angol pénzét eltette, mi tőle nyolc hónapja egyetlen fillért sem kaptunk. Úgy, hogy az angol majd 100 milliót utalt eddig. Hatalmas lenyúlás folyik Vácon. Volt olyan edző, akinek két szerződése volt, az egyikben 150 ezer, a másikban 700 ezer forint szerepelt. Ezt juttatták el az angolnak, aki utalta minden hónapban a 700 ezret, de az edző csak 150 ezret kapott – ha megkapta. A többit Berki és Héger tette el. Volt olyan buszsofőrt, akinek Berki azt mondta, csak akkor szállíthatja tovább a csapatot, ha az 500 ezer helyett másfél millióról állít ki számlát. A buszos ezért pluszban kapott még 150-200 ezer forintot, a többit Berki és Héger tette el. (...) Áldatlan, káoszos állapot ez, pedig mindenki elhiheti, mi játszani akarunk. A bajnokságban a hatodik helyen állunk, a Magyar kupában a Videoton ellen játszhatunk volna, ahol mindenki megmutathatja volna magát. De ez a pénzéhes Héger és Berki elvette tőlünk az esélyt, és ez bánt minket a leginkább. De az nem lehet, hogy ez így menjen tovább."