Dokumentumfilmek és fikciós játékfilmek is segíthetnek megérteni, mi történik Ukrajnában. A Guardian tette közzé azt a húsz filmet tartalmazó listát, amelyet az ukrán Nemzeti Olekszandr Dovzsenko Filmközpont dolgozói állítottak össze. A listán szereplő filmek egyikéről, az Atlantisz című 2019-es ukrán sci-firől Horváth Bence nemrég hosszabban is írt.
Ez volt Ukrajna egyik első nem államilag finanszírozott filmje. Egy ukrán katonáról szól, aki a szovjet hadseregben küzd az újoncokat érő bántalmazások miatt. A film Andrij Doncsik rendező és Jurij Andruhovics író valós tapasztalatain alapul.
A dokumentumfilm forgatása mindössze néhány nappal az atomerőmű reaktorának felrobbanása után kezdődött. A rendező, Volodimir Sevcsenko egy hónappal a film bemutatása után halt meg sugárfertőzésben.
Szerhij Bukovszkij húszperces dokumentumfilmjét a peresztrojka, vagyis a nyolcvanas évek közepén a Szovjetunióban elindított gazdasági reformok kezdetén forgatta egy baromfifeldolgozó üzemben. A film az akkoriban szokásos propagandafilmektől erősen eltérően mutat be egy mély társadalmi válságot.
Dokumentumfilm a kijevi Emlékezés faláról, amelynek monumentális avantgárd domborművein Ada Ribacsuk és Volodimir Melnyicsenko 1968 óta dolgoztak, és amelyet 1982-ben a hatóságok lebetonoztak. A műalkotások restaurálását 2021 augusztusában kezdték meg.
A film a peresztrojka utolsó éveiben és a függetlenség első évében, 1991-ben Kijevben lezajlott tömegtüntetéseket mutatja be, és többnyire riportvideókból áll.
A dokumentumfilm az AutoMajdan mozgalmat mutatja be, olyan sofőrök csoportját, akik 2013 decemberének végén autós felvonulást szerveztek Viktor Janukovics akkori ukrán elnök rezidenciájához, hogy ott tiltakozzanak amiatt, hogy nem írta alá az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodást. Az AutoMajdan tagjai a Varta1 digitális rádiócsatornát használták, és Lviv utcáin járőröztek 2014 februárjában, amikor a tüntetések miatt kivonult a rendőrség.
Szergej Loznyica 2013-ban és 2014-ben rögzített filmje a kijevi Majdan-tüntetésekről, a „méltóság forradalmáról”.
Egy másodéves hallgatókból álló csoport dokumentumfilmje, amely szintén az ukrán fővárosban történt tüntetéseket és megmozdulásokat mutatja be.
A #BABYLON'13 művészeti csoport által készített film, amely gyakorlatilag gyűjtemény ukrán rendezők felvételeiből.
Olekszandr Tehinszkij, Olekszij Szolodunov és Dmitrij Sztojkov társrendezésében készült film a Majdan eseményeiről, a forradalmat és az ukrán társadalom sokrétűségét mutatja be.
Valószínűleg a legismertebb dokumentumfilm a Majdan-eseményekről. Az izraeli-amerikai Evgeny Afineevsky filmjét Oscarra is jelölték. A Netflixen lehet megnézni.
Dokumentumfilm egy donbaszi családról, egy egyedülálló anyáról és négy gyerekéről, akik a háborús zónától való félelmüket a magukról készített filmek, illetve a zenélés mögé rejtik. A film címe idézet egy Paul Éluard-versből, egyfajta metaforája a háború és a béke közötti szürreális világnak.
A Donbaszt 2014 óta védő ukrán katonák személyes videóiból összeállított naplófilm, ami példátlan közelségből mutatja be a háborút. A videókat készítők közül többen meghaltak.
A szovjet időktől a 90-es évekig és azon túl mutatja be a Donbaszt Ihor Minajev archív felvételekből álló montázsfilmje, ami segít megérteni a donyecki régió 2014-es megszállásának hátterét. A film címe Dziga Vertov 1931-es szovjet propagandafilmjére, a The Symphony of Donbasra utal.
Szintén a #BABYLON'13 csoport filmje, amely az ukrán forradalomról és az azt követő kelet-ukrajnai háborúról szól. A cím a film egyik készítője által hallott mondatból származik: „A kameráitok erősebbek a fegyvereknél.”
Egy női katonatisztről szól, aki miközben megpróbálja feldolgozni a háború borzalmait, az ukrán hadseregben a nemek közti egyenlőségért kampányol. A film címe egy olyan kifejezésre utal, amelyet orvosok használnak a mentális traumák miatt segítségre szoruló katonákra.
Ahogy Horváth Bence is írta a filmről: a legtöbbször sci-fiként emlegetett Atlantisz 2025-ben, egy évvel a nagy orosz–ukrán háború után játszódik. És bár hamar kiderül, hogy a háborút megnyerte Ukrajna, de ezért borzasztó árat fizetett: egy szétbombázott, jelentős részben élhetetlenné vált ország adja a posztapokaliptikus történet hátterét.
Szergej Loznyica filmje egy propagandatévé-csatorna produceréről, ellenőrző pontokat átkutató milicistákról, újságíróknak pózoló tábori parancsnokokról és egy esküvőről. Egy film a háborúról és a posztigazságról, amit donecki és luhanszki YouTube-videók ihlettek.
Ukrajna egyik legnagyobb bevételt hozó filmje, amely egy ukrán zászlóalj kéthetes bevetésének történetét meséli el a donecki repülőtéren 2014-ben. A harcok közben a katonák számos filozófiai kérdést próbálnak megérteni a háború természetéről, az ellenségről és az ukrán identitásukról.
A krími tatárok és az ukránok közötti kapcsolatokra reflektáló dráma. Musztafa egyik fia meghal a kelet-ukrajnai háborúban, a holttestet másik fiával együtt a Krímbe viszi, hogy eltemessék. A film az elidegenedésről, a társadalomból való kirekesztettségről szól.
+1
Csuja László Kilenc hónap háború című, magyar-katari koprodukcióban készült filmje egy 24 éves srác története, aki kárpátaljai magyarként kilenc hónapig harcol az orosz–ukrán háborúban. Ahogy korábban írtuk róla: a film erejét az adja, hogy a stáb által forgatott profi anyagok mellé bekerültek fronton készített mobilos videók is, konkrét harci felvételek és olyan egyszerű, hétköznapi pillanatok, amiket eddig nem nagyon lehetett látni.