Pont azokat a lakásokat árverezték el, amik érdekesek voltak Schadl számára

Schadl György összesen 225 millió forintért vásárolt lakásokat a 7. kerületi önkormányzattól 2019-ben, néhány hónappal a választások előtt. Sok pénz, de ahhoz képest apró, hogy az ügyészség gyanúja szerint százmilliókat szedett be a végrehajtói kar elnökeként azoktól, akiket segített pozícióhoz jutni. Korrupt üzelmei során számíthatott Völner Pál miniszterhelyettes segítségére is, ahogy azt a nyomozati iratok alapján részletesen bemutattuk.

A Fővárosi Önkormányzat vizsgálóbizottsággal próbálja kibogozni a Schadl-botrány ingatlanos szálait. A testület elnöke a DK-s Niedermüller Péter, akit nem sokkal Schadl bevásárlása után választottak meg a 7. kerület polgármesterévé. A múlt heti alakuló ülés után most a következő furcsaságokra hívta fel a figyelmet:

• az akkor még fideszes vezetésű önkormányzat illetékes bizottsága 29 lakást javasolt árverezésre, de végül pont azt a nyolcat kínálták fel, amiket aztán Schadl vásárolt meg,
• egy kivételével mindegyikre egyedül pályázott,
• ahol volt még egy pályázó, ott Schadl az árverésen ráígért 50 ezer forintot, mire az illető visszavonult, majd nem sokkal később szintén lakáshoz jutott (Niedermüller egyelőre nem árulta el a másik pályázó nevét, csak azt, hogy egy nőről van szó, aki más kerületek ingatlanügyeiben is felbukkant),
• augusztus 1-én dőlt el hivatalosan, hogy Schadl kapja a lakásokat, mégis napokkal korábban, július 29-én átutalta az árát,
• Schadl nyolcból négy lakást a feleségével közösen vásárolt, de Schadl-Baranyai Helga neve nem szerepel a pályázati anyagban, ajánlatot sem tett, ahogy nem vett részt az árverésen sem, és a jogi képviselő is csak Schadl nevében járt el,
• minden esetben később kötöttek szerződést, mint ahogy az árverési felhívás alapján kellett volna,
• a szerződésekben más dátumot - ráadásul egy vasárnapot - adtak meg az árverés napjaként, mint amikor elvileg valójában volt,

Schadl azóta a nyolc lakásból kettőt eladott. A másik hatot végiglátogatta a kerület munkatársa, és úgy látta, mindegyik felújítás alatt áll.

„Egyértelmű a spekulatív vásárlás”

Niedermüller általánosságban is beszélt a korábbi vezetés ingatlangazdálkodásáról. Az adatokból látszik, hogy az önkormányzati lakások jelentős részét ugyan a korábbi bérlők vették meg, de hamarosan túladtak rajtuk. A 2017-ben és 2018-ban eladott lakások közel 60 százaléka hetek, hónapok alatt új tulajdonoshoz került. Arra is volt példa, hogy az eredeti vevő öt nap után eladta a lakást.

Niedermüller szerint „egyértelmű a spekulatív vásárlás, amit valamiért »nem észlel« az akkori kerületvezetés”.

A Király MP Kft. majdnem egy egész háztömbnyi lakáshoz jutott ilyen közvetett módon a Király utca 15-ben. Az Átlátszó 2016-os cikkében részletesen írt a cég és az önkormányzat kapcsolatáról.

Rogán nem jelent meg

A bizottság meghívta a 7. kerület korábbi vezetőit, és mivel az 5. kerület ingatlanügyeit is vizsgálni akarják, Rogán Antal egykori polgármestert is meghallgatták volna. Nem túl meglepő, de sem a miniszter, sem más kormánypártiak nem reagáltak a megkeresésre.

Sőt, a budapesti kormányhivatal a héten jelezte a fővárosnak, hogy jogszerűtlennek tartja a bizottság megalakítását. A levelet Mészár Erika főigazgató írta alá Sára Botond kormánymegbízott helyett, aki épp fizetés nélküli szabadságot vett ki, mert fideszes országgyűlési képviselőnek jelölték. (Korábban a 8. kerület polgármestere is volt.)

Karácsony Gergely főpolgármester erre azt írta:

„Természetesen a vizsgálóbizottság folytatja a munkáját. Nem fogjuk hagyni, hogy ilyesmi újra megtörténhessen, meg fogjuk védeni Budapest értékeit.”