Senki sem válik ementáli sajttá az oltásoktól, nem heroinról van szó

• Más vírusok ellen bevált oltási stratégiák nem feltétlenül alkalmazhatóak a koronavírus esetében, a megfelelő oltási módszer csak a gyakorlatban derül ki.
• A tudomány elsődleges célja járványhelyzetben a hatékony védekezés biztosítása, ami meg is történt. Csodákat ne várjunk.
• Az oltás önmagában nem elég, a védekezésnek más járványellenes intézkedéseket is alkalmaznia kell.
• Senkiből nem lesz ementáli sajt, mondja Balkányi László, aki az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnál dolgozott.

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hogy hamarosan elérhetővé teszik a negyedik oltást, melyet orvosi konzultáció után bárki beadathat magának. Orbán Viktor korábbi kijelentéseiből úgy tűnik, ő még a harmadik hatékonyságában bízik (bár eleinte arra is csak annyit mondott, hogy jobb, ha van, mintha nincs). A 4. oltással kapcsolatban eddig kissé szkeptikusan csak annyit mondott, hogy nem szeretné, ha az emberek úgy néznének, ki mint az ementáli sajt. A bizonytalan hangok azt kérdezik, miért szükséges ennyi oltás, hiszen más betegségek esetében ez nem jellemző és egyébként is, azt az ígéretet kaptuk, hogy a vakcinák a járvány végét jelentik.

Orbán Viktor az oltási program kezdetén következetesen azzal próbálta "oltakozásra" ösztönözni a lakosságot, hogy azt mondta, a vakcinák véget vetnek a járványnak és ezzel lehet "megölni" a vírust. Emiatt hamis elvárás alakult ki az oltóanyagokkal szemben: gyors, kézzel fogható, látványos eredményeket vártunk, pedig a tudomány nem így működik. Orbán magyarázatával szemben sok más országa kormánya inkább azt mondta: az oltás elsődleges célja a súlyos megbetegedés rizikójának csökkentése, így az egészségügy leterheltségének enyhítése.

A kormány 5,5 millió beoltottnál a korlátozások nagy részét eltörölte, ilyen volt a kötelező maszkviselés vagy a védettségi igazolványhoz kötött belépés is bizonyos helyekre. Rusvai Miklós víruskutató 2021 márciusában azt nyilatkozta, hogy a magyar lakosság viszonylag magas átoltottsága arra ad reményt, hogy elkerülhetjük a negyedik hullámot, ami végül nem jött be, hiszen már az ötödiket tapossuk. Az ilyen, tudományosan nem feltétlenül megalapozott lépések és kijelentések hamis biztonságérzetet alakítottak ki a lakosságban, elkezdtük kizárólag a vakcinákra bízni az életünket és háttérbe szorultak az egyéb járványellenes intézkedések. Emellett sokkal érzékenyebbé váltunk mindenre, ami a vakcinák hatékonyságát megkérdőjelezheti, ilyen például az egymást követő járványhullámok, az újonnan regisztrált fertőzöttek magas száma, vagy akár a halálozási adatok.

Éppen emiatt a vakcinákba vetett bizalom csökkenni látszik, hiszen annak ellenére, hogy magas lakosságarányos átoltottság mellett az oltottak jelentős része már a harmadik adagot is felvette, a járvány még mindig tart, sőt, újabb variánsokkal kell szembe néznünk.

A negyedik oltás szükségességéről, a kormány kommunikációjáról és az elhanyagolt óvintézkedésekről dr. Balkányi László belgyógyásszal beszélgettünk, aki korábban az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnál (ECDC) dolgozott.

Egyre inkább meghatározza az oltásról szóló diskurzust a negyedik oltás gondolata és sokakban felmerül a kérdés, hogy a koronavírus esetében miért szükséges 4-6 hónapos intervallumokban újraoltatnunk magunkat. Sokan érvelnek azzal, hogy más betegségek esetében ez nem így van, emiatt pedig szkeptikussá válnak. Nem növeli a bizalmat az sem, hogy sokszor az oltóanyagot gyártó cégek sulykolják a negyedik oltás gondolatát. A gyógyszerlobbiról szól, vagy tényleg kelleni fog negyedik, ötödik, sokadik oltás?

Más vírusok, kórokozók szemben bevált oltási stratégiák nem biztos, hogy beválnak egy új kórokozó ellen. Ezt csak úgy tudhatjuk meg, hogy megfigyeljük, hogyan viselkedik az oltás, milyen védettséget ad. Az influenza esetében azért elegendő évente egyszer beadatni az oltást, mert a vírus terjedési sajátosságai olyanok, hogy évente egyszer érnek el egy adott régiót. Van egy erős szezonalitása, lehet tudni, hogy mikor kell számítani arra, hogy a vírus körbeutazza a Földet.

Az influenzavírus is elég könnyen és gyorsan mutálódik, tehát nem jó ellene a régi, tavalyi oltás. Emellett viszont hullámszerűen megy végig a bolygón és a WHO feladata, hogy megjósolja, hogy a déli és az északi féltekén a következő fél évben melyik vírustörzsektől számíthatunk új járványra. Ilyenkor általában egy kevert oltást hoznak ki, amely megpróbálja eltalálni ezt a vírustörzset. Még egy olyan betegség esetén is nehéz pontosan megjósolni, hogy a következő hullámban hogyan kell oltani, amelyet évtizedek óta ismerünk.

Most az állatvilágból sikerült beszereznünk egy kórokozót (ezt a jelenséget zoonózisnak hívják), mely szintén nem teljesen ismeretlen, hiszen voltak korábbi változatai, de azok teljesen másképpen viselkedtek. A mostani esetében azt kell megfigyelni, hogy miképp terjed és milyen variánsai vannak, és elsősorban arra kell reagálni az oltásainkkal. Úgy látszik, hogy a védőoltás hatékonysága néhány hónap alatt halványulni kezd, ez az empirikus tapasztalat. Ezért kellett az eredeti oltássorozat után, ami eleve a legtöbb oltóanyagnál két oltást jelentett, később egy booster oltással frissíteni a védettséget.

Most tartunk ott, hogy objektív módon meg tudjuk figyelni, hogy ennek a védőhatása hogyan változik idővel. Ha a kutatók azt tapasztalják, hogy egyre többen vesztik el a védettségüket, akkor újra kell oltani és ez lesz a negyedik, később ötödik, akár hatodik oltás.

A tudomány nem vágyakból és reményekből tevődik össze, hanem megfigyelésekből és adatokból és ha az adatok azt mutatják, hogy oltani kell, akkor nincs más választás.Ugyanezek az adatok bizonyítják azt is, hogy az oltás nagyon jó eséllyel megvéd minket a súlyos megbetegedéstől és a haláltól, miközben ugyan nem nullára, de csökkenti a fertőzés elkapásának esélyét is.

Szintén gyakori érv az oltás ellen, hogy az oltottak is elkaphatják, sőt, fertőzhetnek is, így az egésznek nincs értelme. Erről mit gondol?

Minden megfigyelés szerint az oltottak kevesebb eséllyel fertőződnek meg. Az omikronnál még nem tudjuk pontosan, hogy lesz, hiszen ez egy annyira megváltozott tulajdonságú, speciális variáns, hogy még sok adatot kell gyűjteni. Egyelőre az látszik, hogy még könnyebben terjed, mint az előző változatok, viszont oltottaknál nem okoz súlyos betegséget.

Ez a tapasztalat és előre nem lehetett tudni, hogy az oltás hogy fog viselkedni. Az oltás bevezetésekor végzett vizsgálatok arra adtak garanciát, hogy az oltóanyagok biztonságosak és hatásosak, de a pontos viselkedése csak a gyakorlatban derül ki, ezt éljük meg most.

Ne csodát várjunk a tudománytól, hanem hatásos védekezést, és azt meg is teszi.Bármennyire elégedetlenek vagyunk világszerte, ez a legsikeresebb járványellenes védekezés, ami valaha is történt. Hasonlítsuk csak a spanyolnáthához, ahol 50 millióan haltak meg egy jóval kisebb globális népességszámból.

Befolyásolja az oltáshoz, járványhoz való viszonyulásunkat a politika?

Nagyon fontos komponens, mert az, amit hallunk nap mint nap a hatalomtól, hogy csak az oltás, és oltani kell, szakmailag nem megalapozott. Semmiféle olyan szakmai tudás nincs, ami ezt aláírná. Az oltás nagyon fontos, életeket ment és lehetővé teszi, hogy az egészségügy működjön, de egyedül nem elég.

A "csak az oltás" propaganda és nem tudomány.Csak akkor lehet elég hatékony az oltás, ha kombináljuk olyan járványellenes intézkedésekkel, amik lassítják a terjedést, akár egy ennyire invazív új variáns esetében is, mint az omikron. Tartok tőle, hogy a kormány kommunikációja hozzájárult az oltás elutasítottságához, hiszen sokan csalódtak, mert nem az történt, amit ígértek. Persze vannak olyan nehezen mérhető faktorai is ennek, mint a mentalitás. Itt Kelet-Közép Európában a politikai múltunkból kifolyólag talán kevésbé bízunk a hatalomban, mint akár egyes nyugati országokban.

Sokszor a járványügyben felelős szakértők arra vannak kényszerítve, hogy tények hiányában hozzanak döntéseket és ilyenkor kizárólag korábbi tapasztalatokra, összefüggésekre hagyatkoznak.

Világosan és tisztán kell kommunikálni. Ez az, ami nálunk hiányzik. A svéd védekezés vezetője az első hullám után kiállt és (nagyjából) azt mondta: "Emberek, elszúrtuk. Nem jól csináltuk, ezért haltak meg sokan. A tanulságot levontuk, ezentúl másképp csináljuk." És továbbra is megkapta az emberek és a politikai vezetők bizalmát.

Melyek lennének azok a járványellenes intézkedések, amiket érdemes lenne újra bevezetni?

Sokkal hamarabb kellett volna újra elrendelni az általános maszkviselési kötelezettséget és az sem mindegy, hogy milyen maszkot húzunk fel. Tudományos megfigyelések szerint az omikronnak annyira erős a terjedőképessége, hogy zárt térben mindenkinek FFP2-es maszkot kéne hordania. A tömegrendezvényeken is el kellett volna gondolkodni, de már valószínűleg teljesen mindegy, mert mindenhova eljutott a vírus. Minden olyan intézkedés indokolt lenne, ami a kontaktusszámot és az átadási esélyt csökkenti.

Mindenképp vissza kéne állítani a védettségi igazolvány használatát, már amennyiben az igazolvány akkor lenne érvényes, amikor az illető védettsége valósan kimutatható. Ha ez megvalósul, akkor nagyon is van értelme annak, hogy egy helyen csak védett személyek tartózkodhatnak, hiszen sokkal kisebb eséllyel adják át egymásnak a vírust. (Az interjú Gulyás Gergely csütörtöki sajtótájékoztatója előtt készült, melyben bejelentették, hogy február 15-től a harmadik oltás felvételéhez kötik a védettségi igazolvány érvényességét.)

Mit gondol arról, hogy az oltásoktól úgy fogunk kinézni, mint az ementáli sajt?

Ez teljesen érthetetlen és értelmezhetetlen, függetlenül attól, hogy a miniszterelnök mondja, vagy bárki más. Akit kezeltek súlyosabb betegséggel, tudja, hogy akár napi többszöri injekció heteken át is túlélhető. Senki sem válik ementáli sajttá az oltásoktól és nem is értem, hogy ezzel mi volt a cél. Nem heroinról van szó, amit naponta magunkba kéne szúrni.