A sürgősségi ellátás fizetőssé tétele először decemberben merült fel, amikor az Országgyűlés parlamenti többsége elfogadta az új társadalombiztosítás-törvényt, miszerint ha valaki nem fizeti a társadalombiztosítást (tb), akkor ne kaphasson ingyen sürgősségi ellátást sem. Azok, akik nem fizették rendesen a társadalombiztosításukat, eddig sem kaphattak egészségügyi ellátást, de ez alól kivételt képzett a sürgősségi ellátás, amibe olyan esetek tartoznak bele, mint a baleseti sérülések, a mérgezések, a szív és érrendszeri-, agyi keringési zavarok, hőártalmak, áramütések, vízi balesetek és akut hasi katasztrófák.
A decemberi törvényjavaslatot követő felháborodás után azonban Izer Norbert, a pénzügyi tárca adóügyi államtitkára a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy a mentés igénybevételéhez való jog mindenkit megillet, ellátás nélkül senki nem marad.
Ehhez képest mégis elfogadták a rendeletet, annyi könnyítéssel, hogy csak az ellátás után kell rendezni a beavatkozás költségeit, ami maximum 750 ezer forintban lesz megállapítható.
Az új törvény pedig júliustól hatályos, tehát az ezt követő hat hónapot figyeli a NAV, és leghamarabb januárban kell fizetnie a sürgősségi ellátásért annak, akinek hathónapnyi hátraléka van a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé.
Eddig elsősorban negatív véleményeket lehetett hallani az új rendeletről, a Magyar Orvosi Kamara decemberben adott ki közleményt, amiben azt vitatták, hogy nem volt szakmai egyeztetés a rendeletről, és hogy aránytalanul nagy a 750 ezer forintos ár a sürgősségi ellátásért. Az Orvosi Kamara továbbra is tartja az álláspontját, de Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász szerint bár ijesztőnek hangzik a rendelet, nem olyan fekete-fehér, mint amilyennek elsőre tűnik.
Szerinte a rendelet elsősorban azokat célozza, akik már külföldön dolgoznak, de hazajárnak, akár hónapokat is itthon töltenek, vagy Magyarországon laknak és dolgoznak de a szürke- vagy feketegazdaságban nem bejelentetten dolgoznak, vagy egyszerűen nem gondolják fontosnak, hogy maguknak befizessék a társadalombiztosítási hozzájárulást.
„Valahogy mindenképpen ki kell szűrni az egészségbiztosítás potyautasait, akik nem vesznek részt a közteherviselésben, habár anyagilag ezt megtehetnék, és ezt egy ilyen kemény intézkedéssel lehet a legjobban elérni” - mondja Dózsa.
Szerinte ez kormányzati intézkedés – az egészségbiztosítási bevételek növelése mellett – kiemelten arról is szól, hogy a munkáltatók legyenek tudatosabbak, mert sokszor előfordul olyan, hogy a munkáltató levonja az alkalmazott béréből a tb összegét, de aztán nem fizeti be.
Dózsa úgy látja, hogy a törvény ezeket a fajta kijátszásokat vagy mulasztásokat próbálja kiküszöbölni, nem pedig a szegényebb rétegekkel szeretne kiszúrni. Szerinte a szegényebb rétegek számára a helyi önkormányzatoknak kell megoldásokat találniuk, vagy a szociális intézményrendszer más részeinek, például rendszeres szociális segélyeket nyújtaniuk azoknak, akik nem tudják fizetni az egészségügyi ellátásokat.
Éppen ezért szerinte a rendszer nincs is felkészülve arra az esetre, hogy valaki ott áll a beavatkozás után, és nem tudja kifizetni annak összegét, mert ez inkább szól az „elrettentésről”, népnevelő hatásról.
A maximum 750 ezer forintos díjat ugyan ő is soknak tartja, bár van olyan beavatkozás, például akut stroke vagy infarktus ellátás esetén, ami 1,5-2 millió forintba is kerülhet, mégis a havi megállapodás alapján fizetendő tb járuléknak a százszorosáról beszélünk. Úgy gondolja, hogy a magas összeg is leginkább az elrettentésről szól (ezen összegnek a fele is elegendő lenne ebből a célból), az orvosok és egészségügyi szakdolgozók mindenképp el fogják végezni a sürgősségi ellátáshoz szorosan kapcsolódó munkájukat. A költségek utólagos elszámolásának kérdése ezt követő finanszírozási kérdés lesz.
Ezzel szemben Tasnádi Zsófia, az Emberség Erejével Alapítvány Élmény Tár Tanodájának egyik vezetője szerint a szegénységben élők körében most is sok olyan eset van, amikor valakinek tb-tartozás halmozódott fel, ezen pedig a szankciók nem fognak segíteni, hanem rontanak majd rajta.
„Főleg vidéken, például a mezőgazdaságban nagyon gyakori, hogy feketén dolgoztatnak embereket, akik után nem fizetnek tb-t. Az is előfordul, hogy valaki időről időre munka nélkül marad, de nem olyan sokáig, hogy például munkanélküli segélyt kérjen, közben pedig kimarad a tb-befizetés” - magyarázza Tasnádi.
Tasnádi szerint ezeken az embereken sokszor a munkanélküli segély sem segít, mert sokan valamilyen oknál fogva kiesnek ebből a rendszerből. Szerinte az új rendelet azokra a fiatalokra nézve is problémát fog jelenteni, akik kiestek az oktatásból, de még nincs munkájuk és munkanélküli segélyre sem jelentkeztek be. Tasnádi úgy gondolja, hogy a tudatlanság miatt sokan csak a kórházban fognak szembesülni azzal, hogy fizetniük kell.
„Ezek az emberek nem fogják tudni miből kifizetni a sürgősségi ellátást, mert ennél sokkal súlyosabb anyagi problémákkal küzdenek a mindennapi megélhetésért. Ez most egy olyan plusz költség lesz, amivel tervezniük kéne, de nem fognak tudni, ezért csak újabb tartozásaik lesznek, egyre inkább adósságspirálokba fognak kerülni” - magyarázza Tasnádi.
Mindez azért is lesz égető probléma, mert a mélyszegénységben élők általában nem örvendenek túl jó egészségügyi állapotnak, krónikus betegségekben szenvednek, és balesetek is könnyen érik őket, de egészen biztos, hogy nem fogják tudni kifizetni a sürgősségi ellátást utólag sem.
Emellett az Emberség Erejével Alapítvány ügyfelei attól is tartanak, hogy lesznek olyan esetek, amikor valakinek a NEAK kiszámlázza, hogy tartozása van, pedig valójában akkor dolgozott, és fizette a tb-t, csak az állami szervek között nem zajlott rendesen a kommunikáció. Tasnádi szerint ilyenre most is van példa.
Tasnádi abban is biztos, hogy a feketén dolgoztató munkáltatókat sem fogja érdekelni az új rendelet, nem fognak a munkásaik után társadalombiztosítást fizetni, ezért az egész probléma a szegénységben élőkre szakad majd.
A tb-törvénnyel kapcsolatban kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy megtudjuk, miért döntöttek mégis a sürgősségi ellátás fizetőssé tétele mellett, és mi fog történnie akkor, ha valaki nem tudja kifizetni az ellátás összegét. Kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!