Igen komoly regionális különbségek alakultak ki abban, hogy a járvány mennyire sújtotta gazdaságilag az ország különböző vidékeit: a gazdaságilag fejletttebb középső és nyugati vidékeken kétszer akkora volt a visszaesés, mint a fejletlenebb északi és keleti tájakon derül ki az Intrum és a GKI fizetőképességi kutatásaiból.
A kér kutatóintézet negyedévente számolja ki az úgynevezett lakossági fizetőképességi indexet (LFI), ami a háztartások pénzügyi helyzetét és anyagi biztonságát mutatja be olyan változók alapján, mint például a jövedelmek szintje és a megélhetési költségek.
Vagyis ennek az értéke közvetlenebbül tükrözi azt, hogy egy ember mit érez meg a gazdasági helyzetből, mint mondjuk az egy főre jutó GDP-adat vagy egyéb makrogazdasági mutató.
Mivel a magyar gazdaság helyzete évek óta stabil, ez az index értékében is tükröződött, így az 4-5 éven át folyamatosan emelkedett, majd tavaly év közepén tetőzött, de azután sem csökkent jelentősen.
A kutatók az idei első negyedév végén is kiszámolták az indexet, amin ekkor még éppen nem érződött igazán a vírus miatti gazdasági visszaesés hatása, hiszen a magasnak számító 41,6-es értéken állt.
Az Intrum és a GKI szakértői ezért április végén megismételték az adatfelvételeket és újraszámolták az indexet.
Az eredmény megrendítő lett: a pár héttel korábbi felméréshez képest az index értéke 22 ponttal zuhanva 18,9 lett. Ekkora esést sosem produkált még ez a mutató.
Az értéket nemcsak az egész országra számolták ki, hanem az egyes régiókra is, az eredmények igen érdekesek. Összefoglalva az mondható el, hogy a három, gazdaságilag messze legfejlettebb régióban a visszaesés óriási volt, nagyjából a duplája annak, amennyivel a szegény vidékeken zsugorodtak a lakosok anyagi lehetőségei. A legnagyobb visszaesést elszenvedő Nyugat-Dunantúlon például 46 százalékkal zuhant a regionális fizetőképességi index, a szomszédos Közép-Dunántúlon 41 százalékkal, a gazdag Közép-Magyarországon pedig 40-nel.
Deszpot Károly, az Intrum értékesítési igazgatója a három régió speciális gazdasági adottságaival magyarázza a földbeállást: Nyugaton és Közép-Dunántúlon az autóipar súlya igen jelentős, itt a gyárbezárások hatása volt erőteljes, a Balaton környékén a turizmus és vendéglátás a meghatározó, a fővárosban és környékén pedig az a szolgáltató szektor, ami szintén befagyott a járvány miatt.
Deszpot szerint Budapesten a szolgáltató szektor a magas belső kereslet miatt viszonylag gyorsan beindulhat, de a teljes talpraálláshoz a külföldi turisták megjelenésére is szükség lesz éppúgy mint a Balatonon. A Dunántúlon pedig a turisták mellett az autóipar megindulása jelentheti a kulcstényezőt, ami még egyelőre várat magára. Emiatt ezekben a régiókban a válság tartósabb lehet, mint máshol, különösen, ha az érintett ágazatokban tartós leépítések jönnek.
Az ország többi részén durván feleekkora volt a visszaesés. A Dél-Alföldön 25, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön 21 százalékkal romlott a lakosság pénzügyi helyzete áprilisban. Errefelé az átlagnál korábban is alacsonyabb volt a lakosság fizetőképességi szintje, de ezekben a régiókban kevésbé jelentős a turizmus és más szolgáltatások, míg sokan dolgoznak olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, amelyekben kevésbé esett vissza a termelés és a foglalkoztatás. Figyelemtreméltó azonban, hogy ezekben a régiókban is jelentős például a járműipar súlya, amely más térségekben súlyos veszteségeket szenvedett.
Deszpot arra is felhívta a figyelmet, hogy a szegényebb térségekben élő emberek jobban ki vannak téve a gazdasági károknak, kisebb megtakarításaik miatt nehezebben vészelnek át munka nélkül eltöltött hónapokat, és az itteni vállalatok az alacsonyabb belső kereslet miatt nehezebben állnak talpra. Bár az indexből az látszik, hogy az észak-magyarországi, tiszántúli és dél-alföldi lakosság egyelőre fizetőképes, a régiók gazdasági strukturális fejletlensége miatt ez megváltozhat.
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!