Véres bivalytámadás Mályinkán mentőhelikopterrel, tűzoltókkal és rendőrökkel

Bivalyok támadtak meg három embert a Borsod-Abauj-Zemplén megyei Mályinka falu külterületén. Információnk szerint az állatokat éppen beoltó állatorvost, a segítőjét, illetve a bivalyok gondozóját támadták meg a váratlanul felbőszült állatok. A helyszínre mentőhelikopter, mentőautók, rendőrautók és tűzoltók is kivonultak.

Janasóczki Attila alezredes, a BAZ megyei rendőrfőkapitányság szóvivője a kérdésünkre megerősítette a fenti információkat. A támadás részleteiről azonban nem tudott többet mondani. Győrfi Gábor mályinkai polgármester sem akart részleteket mesélni, de az alaptényeket ő is megerősítette.

Több helyi lakossal is sikerült beszélnem a 450 lelkes településről, de csak hallomásból szerzett értesüléseik voltak, mert a kérdéses birtok a falu külterületén található, és a tulajdonosa sem helyi lakos. Ellentmondó pletykák keringtek arról, hogy az éppen bivalyokat oltó állatorvos és a másik két embert egy vagy több bika vagy éppen az oltásra váró borjak anyja támadta-e meg.

Volt olyan mesélő, aki egyenesen tömeges bivalyőrjöngésről hallott.

Volt olyan híresztelés is, hogy a tűzoltókra azért volt szükség, mert a megvadult állatok az egyik áldozatot valami mély üregbe vagy hasadékba lökték be, ahonnan nem tudott kimászni. Erről kiderítettem, hogy biztosan nem igaz, Dojcsák Dávid megyei katasztrófavédelmi szóvivő ugyanis azt mesélte, hogy valóban kihívták a helyszínre a tűzoltókat, de nekik végül nem kellett közbeavatkozniuk.

Az ügyben a megyei kórházat is megkerestem, ha válaszolnak, frissítem az anyagot.

A házi bivaly hatalmas állat ugyan - a tehenek 4-800 kilósra, a bikák 6-700-ra nőnek meg - de ránézésre alapvetően igen jámbornak tűnik. Az agraragazat.hu szakcikke viszont  már összetettebb képet fest a fess háziállat vérmérsékletéről:

„A bivalytartó gazdáktól származó információk alapján a következő kép rajzolódik ki a bivalyok természetéről és tulajdonságairól: intelligens, kissé félénk, de könnyen idomítható jószágok. Kedvelik gazdájukat (nem nagyon szeretik az idegeneket), főleg, ha az szeretettel és tisztelettel bánik velük. A gazdák gyakran úgy fogalmaznak, hogy a »bivalynak lelke van«. A gulyában lévő bivaly a felé közelítő »idegennel« szemben védekező, de akár támadó magatartást is mutathat. Védelmező magatartás tapasztalható egyes fiatal, borjas teheneknél, ezért megközelítése óvatosságot és figyelmet igényel. Gondok leginkább a fejés körül támadhatnak a bivallyal. Fontos ugyanis, hogy a bivalyt menetrendszerűen, változatlan időpontokban, naponta kétszer megfejjék. A bivalyok egyszerre szeretik a szabadságot és a pontosságot.”