Ted Cruz szenátor marad. A republikánus szélsőjobb vezéralakja végül kényelmes győzelmet szerzett Texasban, az idei félidős amerikai választás egyik legvalószínűtlenebb csataterén. Texasnak utoljára harminc éve, 1988-ban volt demokrata szenátora, az állam egyetlen választott főtisztviselője sem demokrata. A demokraták mégis bizakodók voltak, miután jelöltjük, Beto O'Rourke hallatlan összeget, 70 millió dollárt tudott gyűjteni kampányára, amivel országosan is ismertté vált. De ez is kevés volt.
O'Rourke szenátorságra pályázott, győzelme esélyt jelentett volna rá, hogy a demokraták a törvényhozás felsőházában is többségbe kerüljenek. Erre összességében kevés esélyük volt, mert eleve nekik kellett több mandátumot megvédeniük. Ez a jelek szerint nem sikerült, amerikai idő szerint este 11-re már az is világosnak tűnik, hogy a republikánusok még növelni is tudják szenátusi többségüket:
jelöltjük Indianában és Észak-Dakotában is legyőzte a regnáló demokrata szenátort, így eddigi hajszálvékony, két mandátumos többségüket már biztosan legalább négy fősre bővíthetik - Utahban veszíthetnek egy helyet.A szenátusi eredmények tehát a várakozásoknak megfelelően alakultak, a közvélemény-kutatásokon alapuló előzetes becslések 52-53 fős republikánus szenátusi frakciót jósoltak. Ugyanezek a becslések azt mutatták, hogy a demokraták 2010 után visszaszerezhetik a többséget a törvényhozás alsóházában, és ez most, miközben még vannak államok, ahol nyitva vannak a szavazókörök, egyre biztosabbnak tűnik:
az eredmények eddigi alakulása alapján nagyon valószínű, hogy a demokraták 25 fős többségbe kerülnek a képviselőházban, amelynek az alkotmány szerint jogában áll alkotmányos vádat emelni az elnök ellen.A 2016-os elnökválasztás után sokat bírált közvélemény-kutatások ez esetben hajszálpontosnak bizonyultak, a nagy lapok és a Fivethirtyeight elemzői is 53 fős republikánus szenátusi frakciót és 25-27 fős demokrata alsóházi többséget jósoltak, pont ahogy alakulnak a dolgok.
A Washington Post a választás napján nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása alapján a félidős választást - ahogy általában a félidős választásokat - Trump elnökségéről szóló referendumként lehet értékelni. A választókat a felmérés szerint leginkább Trump személye motiválta, emellett az egészségbiztosítás, a gazdaság és a bevándorlás voltak a legfontosabb témák. Ezek közül az utóbbi számít szokatlannak, az inkább az elnökválasztások témája szokott lenni, de Trump a republikánus stratégák ajánlásával szemben kormányzása létező eredményei, a gazdaság javuló helyzete helyett inkább erre koncentrált a kampányban.
Abban a kampányban, amiben az egymást viharos sebességgel követő, külön-külön is meghatározónak tűnő botrányok ellenére végig mozdulatlanok voltak az erőviszonyok, gyakorlatilag augusztus eleje óta ezt a végeredményt jelezték előre a felmérések. És bár a republikánusok elvesztették képviselőházi többségüket, ez nem annyira meglepő fordulat: az ellenzék általában is erősödni szokott a félidős választásokon. Azt pedig, hogy a szenátusban még erősödni is tudtak, Trump akár győzelemként is értékelheti majd.
A szenátus megtartása amúgy is fontosabb volt a republikánusoknak: bár az alkotmány szerint az elnök ellen a képviselőház emelhet vádat, magát az eljárást már a Szenátus folytatja le, és a szenátorok is szavaznak az elnök bűnösségéről vagy ártatlanságáról. Így az eredmények ismeretében azt a lehetőséget elvethetjük, hogy Trump ne töltené ki elnöki ciklusát.
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!