A lakástakarékok megszüntetése Bánki Erik szerint "előremutató"

"Azt gondolom, hogy a törvényjavaslat előremutató, mert egy olyan rendszertől vonja meg a támogatást, ami nem működik hatékonyan," mondta a kedd reggel a Parlamentben a lakástakarékok beszántásáról szólót vita expozéjában a javaslatot jegyző Bánki Erik. Kivételes eljárásban, rekordsebességgel szántja be a kormány a lakástakarékokat. Hétfőn nyújtotta a Gazdasági bizottság fideszes elnöke a törvényjavaslatot, ami megszüntetné a lakástakarékpénztárak 30 százalékos állami támogatását, az Országgyűlés kedden, egy nap alatt lezavarja az összevont vitát, és a zárószavazást is, így már a mai nap Áder János elé kerülhet a törvény, akinek ettől kezdve 5 napja van, hogy aláírja. 

Ha a köztársasági elnök még aznap aláírja, akár szerdán is hatályba is léphet a törvény, vagyis utána már nem lehet lakáspénztárat nyitni.

Bánki ugyanazokkal az okokkal indokolta a lakástakarék megszüntetését, mint hétfői sajtótájékoztatóján:

• nem szolgálta hatékonyan az otthonteremtést, 
  
• extraprofitot termelt a szolgáltatóknál.
  

Hangsúlyozta: nem szüntetik meg a lakástakarékokat, az öngondoskodási forma megmarad, csak az állami támogatás marad el. Hogy a pénztárak fenn tudnak-e maradni a jövőben is, az csak az ott dolgozókon múlik, tette hozzá. A kormánnyal való egyeztetésre hivatkozva Bánki Erik kijelentette: a lakástakarékokra fordított 70 milliárdos költségvetési támogatás a jövőben is az otthonteremtést szolgálja majd, de hogy milyen formában, azt még nem tudja.

A lakástakarék egy 1997 óta létező megtakarítási forma Magyarországon, amit különböző lakáscélra, például vásárlásra, építésre, felújításra vagy jelzáloghitel előtörlesztésére lehet felhasználni, legalább 4, maximum 10 év gyűjtögetés után. A konstrukció pont a 30 százalékos állami támogatás miatt volt népszerű, ami  befizetések után, maximum 72 000 forintot jelentett.