Az Országgyűlés keddi alakuló ülése után ma a miniszterelnök megválasztása és ünnepélyes eskütétele a program. Beiktatási beszédét Orbán azzal zárta:
„Néhány perce tettem le negyedszer a miniszterelnöki eskümet. Az eskü ígéret, fogadalom és felajánlás. Mind a 15 millió magyarnak megerősítem, hogy minden cselekvésemben a magyar érdekeknek és a keresztény értékeknek a szolgálata fog vezényelni. Isten engem úgy segéljen!
De előtte hosszan, nagyon hosszan beszélt, ebből mazsolázzuk ki most a legerősebb pillanatokat.
A vitát, a küzdelmet a politika természetes részének tartom - mondta, de annyira már kiismerte az emberi természetet, hogy „hiába szeretnénk mindannyian békés megegyezéseket, ez a politika világában ritkán adódik számunkra.” Majd azt is hozzátette, akármit is ért alatta, hogy:
„Azon leszek, minél többször érezzük úgy ebben a házban, hogy angyal szállt át felettünk.”
A nagy békesség ellenére a beszéde tele volt háborús metaforákkal:
A politikai csatározásokat állatok lelövéséhez is hasonlította, amikor jövőbeli terveiről beszélt: „Bizonyos nézőpontból a veréb lehet jobb, mint a túzok, de mi most igazi nagyvadakra akarunk menni.”
Saját sorsáról már sportnyelven szólt:
„Ha isten engedi és élünk, ennek a ciklusnak a végére elérem a kormányzati és ellenzéki évek közti egyensúlyt, és akkor még csak mindig döntetlenre állunk. De mi sportemberek vagyunk, nem érjük be a döntetlennel.”
Orbán „derűlátóan, bizakodóan, tettre készen” áll neki a negyedik ciklusának, és szerénységre intette magát és az övéit: „húzzunk éles választóvonalat az önbizalom és az önelégültség közé”. A szerénység már csak azért is indokolt, mert „a sikerek mögött mindig ott rejtőzik a Jóisten kegyelme: Soli Deo gloria, egyedül Istené a dicsőség” - idézte most is egyik kedvenc mondását.
Most van lehetőség nagy dolgokba belefogni, „a magyar ügy ma nyert ügy”, mert van tapasztalat, vannak bajtársak, nemzetközi tekintély, emelkedő pályára állított ország és önbizalom. A magyarok abban is hisznek, hogy a holnap jobb lehet - folytatta.
Majd kijelentette, hogy még további 12 évre, vagyis 2030-ig tervez.
Addig minden nagyon jó lesz: épülnek az autópályák, megállítják a magyarság fogyását, lesz „új magyar honvédség”, sőt fenntartható energiatermelés is.
De persze csak akkor, ha sikerül megállítani a ránk leselkedő veszélyeket.
Orbán a magyarság eltűnésének réméről is beszélt, pedig mi „egyedi faj vagyunk”, akik „többet adtak a világnak, mint amennyit kaptak tőle.”
A migráció végül elvezet a nemezetek és államok felbomlásához. Egyetlen nyitott társadalom marad, és létrejön az egyetlen európai kormány - ijesztgetett Orbán, aki átlát a szitán: „Erre megy ki a játék, ez az igazi mesterterv.”
Európának szerinte tudomásul kellene vennie, hogy „a liberális demokrácia korszaka véget ért”, alkalmatlan lett arra, hogy megvédje az ember méltóságot és fenntartsa a keresztény civilizációt. Európában valakik még bütykölik, de ezt a szerkezetet már nem lehet megjavítani. Még szerencse, hogy Orbán nálunk felépítette az új modellt, a keresztény demokráciát.
Orbán erős Európát, békét, kölcsönösen előnyös megállapodásokat szeretne. „Szükségünk van az unióra, és az uniónak is szüksége van ránk.” Az uniónak a szabad nemzetek szövetségeként működnie, és fel kell hagynia az Európai Egyesült Államok hagymázas rémképével. Az átalakítást pedig nyilván a migrációhoz való hozzáállás megváltoztatásával kell kezdeni.
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!